1956 nemzetiségi származású forradalmárai

1956 októberében számos nemzetiségi származású honfitársunk is a forradalom oldalára állt, harcolt és sokan az életüket adták a magyar szabadságért.

Arcképcsarnokunkkal néhány nemzetiségi származású hős előtt kívánunk tisztelegni, akik ugyanúgy 1956 mártírjai voltak, mégis kevés szó esik róluk.

A forradalmárok – a képen való megjelenésük sorrendjében:

Dandos Gyula
A 18 éves fiatalember roma diákvezérként a nyíregyházi forradalmi események egyik kulcsfigurája volt. A forradalom leverése után az ÁVH elfogta és megkínozta, a megtorlás elől megpróbált külföldre szökni, de a szentgotthárdi határőrök lelőtték.
(Forrás: Roma Sajtóközpont)

Pongrácz Gergely
A Pongrátz-testvérek az 1956-os forradalom legendás szabadságharcosai voltak. A szamosújvári, örmény eredetű család kilenc gyermeke közül hat fiútestvér fegyverrel harcolt a budapesti Corvin közben.
A szovjet csapatok támadásának november 4-én ellenálltak a Corvin köziek és még napokig kitartottak. November végén Pongrácz Gergely családjával elhagyta az országot és Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. 1991-ben hazaköltözött, fővárosi elnöke lett az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az 56-osok Szövetségének, tiszteletbeli elnöke, valamint POFOSZ elnökhelyettese.
(Forrás: Wikipédia)

Kóté Sörös József (Holi)
Kiskunfélegyházán nevelkedett egy tízgyerekes roma családban. A Vöröskereszt által összegyűjtött két teherautónyi élelmiszert szállította a pesti kórházakba, amikor találkozott a VIII. kerületi Vajdahunyad utcai felkelőkkel. Fegyvert kapott és csatlakozott az utcai harcokba. 1957. július 18-án tartóztatták le. Első- és másodfokon is halálra ítélték, harminckét évesen végezték ki.
(Forrás: Eörsi László, sosinet.hu)

Konstantinidisz André
A 39 éves Konstantinidisz André 1946–49-ben, mint kommunista részt vett a görög polgárháborúban, majd politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Már a forradalom első napjaiban csatlakozott a Práter utcai általános iskolában tartózkodó felkelőkhöz. 1956. november 4-én reggel a Kilián laktanya előtti harcban életét vesztette.
(Forrás: http://www.fovarosi-hirhatar.hu/)

Mansfeld Péter
1956. október 25-én alakult meg a budai Széna téren az egyik legismertebb ellenálló csoport, hozzájuk csatlakozott az akkor még csak 16 éves, német származású Péter is, aki többek között fegyvereket szállított a forradalmároknak. Miután elfogták, első fokon 15 év börtönre ítélték, ám a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa kötél általi halált szabott ki rá. Mansfeld Péter a magyar és német közös ügy vértanúja lett.
(Forrás: Zentrum.hu)

Mány Erzsébet
1956. december 17-én Gyulán karhatalmisták figyelmeztető lövésekkel oszlatták szét a rendőrségnél tüntető tömeget. A román származású Mány Erzsébet és Farkas Mihály Gyuláról Gyulaváriba mentek és az ottani tüntetőkkel együtt fegyvert szereztek a határőrségtől azért, hogy a karhatalmisták behatolását Váriba meggátolják. A pufajkások nem mentek Váriba, a fiatalok pedig visszavitték a fegyvereket. Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt a többiekkel együtt még decemberben letartóztatták, majd az 1957. január 8-10. közötti statáriális tárgyalás végén halálra ítélték őket. A büntetés messze nem állt arányban a “vétséggel”, a cél a megfélemlítés és példa statuálása volt.
(Forrás: Békés Megyei Könyvtár, http://bmtk.bmk.hu/)