ORBÁN VIKTORT ELISMERIK BULGÁRIÁBAN

Kevés olyan ország van Európában, ahol Orbán Viktor olyan népszerű lenne, mint Bulgáriában. A magyar miniszterelnök, a neoliberálisokat leszámítva, egyaránt közkedvelt mindegyik politikai pártban, illetve az állampolgárok között is. A róla szóló cikkek és hírek szinte napi gyakorisággal jelennek meg a bal- és jobboldali, valamint a független sajtóban.
A hagyományosan oroszbarát bolgár baloldal vezető politikusai példaként hozzák fel a magyar miniszterelnököt. Képviselőik többször is elmondták a médiában, hogyan lehet Oroszországgal úgy politizálni, hogy ne sérüljön az ország szuverenitása, illetve helyeselték, hogy a magyar kormányfő bírálta az Oroszország elleni szankciókat. A másik oka népszerűségének a baloldalon, hogy az uniós csatlakozásból kiábrándult baloldali szavazók Orbán Viktorban olyan erőskezű politikust látnak, aki szembemegy Brüsszel migránspolitikájával, és nemcsak hazája, hanem az egész közép- és kelet-európai térség érdekeit védi.
A baloldali lapok nálunk államférfiként emlegetik. Cikkeik szerint Magyarország történelmet ír azzal, hogy másodszor is elzavarta az IMF-et, rendbe hozta a pénzügyi csőd szélén álló gazdaságot, megadóztatta a multikat és a pénzügyi szektort, csökkentette a lakosság közterheit, manapság pedig küzd a kontinensünk jövőjét veszélyeztető globalista törekvésekkel szemben.
A jobboldali kormányban és kormányközeli körökben is töretlen a magyar politikus népszerűsége.
A két jobboldali kormány között szoros együttműködés áll fenn, amit a balliberális sajtó a bolgár politika orbanizációjaként emleget. Ez az összehasonlítás azért sántít, mert a GERB-nek (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) soha nem volt eddig többségi kormánya. Vagy kisebbségben, vagy koalícióban kormányzott, soha nem volt olyan erős támogatottsága, mint a kétharmados Fidesznek, vagyis az eddigi bolgár kormányoknak jelenleg is kevés a mozgásterük. Ez egyben a bolgár választási rendszer kritikája, mert az arányos választási rendszer a zsarolási potenciállal rendelkező kis pártoknak kedvez: 2009 óta egyetlen kormány sem tudta kitölteni mandátumát, amely értelemszerűen megbénítja a cselekvőképességet. Ezért késnek a létfontosságú reformok.
Brüsszellel szemben is kevés Bulgária mozgástere, hiszen az Európa Tanács az együttműködési és ellenőrzési mechanizmuson keresztül bármikor Szófia orrára koppinthat, a balkáni ország szeretne mielőbb a schengeni övezet és az eurózóna tagjává válni, ezért meg kell húznia magát. Georgi Markov volt alkotmánybíró idén nyáron Danail Kirilovot, a parlament jogi bizottságának fiatal elnökét a bolgár Orbán Viktornak nevezte, amiért kezdeményezte a bírák külföldről történő finanszírozásának a törvényi szabályozását. Az összehasonlítás alapját az szolgáltatta, hogy Orbán Viktor szembefordult azokkal a civil szervezetekkel, amelyek nyomást próbáltak gyakorolni a magyar kormányra.
A kitűnő bolgár–magyar kormányzati kapcsolatokat mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2016-ban mindkét ország parlamentje egyhangúlag megszavazta, hogy október 19-ét a másfél évezredes közös történelmi–kulturális kapcsolatokra való tekintettel a bolgár–magyar barátság napjává nyilvánítsák. Szimbolikus jelentősége volt a két miniszterelnök, Orbán Viktor és Bojko Boriszov közös határszemléjének, amelyet egy éve tartottak a bolgár–török határon.
A bolgár közvélemény döntő többsége helyesli és nagyra értékeli hazánk és Orbán Viktor politikáját. Hasonló eredményekre jutott a Nézőpont Intézet 2017-es, a közép-európai és balkáni országokra kiterjedő közvélemény-kutatása.
Eszerint a bolgár lakosság 89 százaléka elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, a megkérdezettek 54 százaléka szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok, és 63 százaléka szeretne eljutni Magyarországra az elkövetkező öt évben.
A szerző bolgár politikai elemző