Vízkereszt

Nem oly rég még csak készültünk az ünnepekre, s már el is múltak. „Az a harmadik ünnep, a megszentelt Vízkereszt” – éneklik a kolindában. Ez a karácsonyi ünnepkör harmadik nagy ünnepe, amelyet a nép körében neveznek a Jordán napjának vagy Vízkeresztnek. A pravoszlávok és a görögkatolikusok január 19-én ünnepelnek.

Az Úr megjelenésének ünnepéhez szorosan kötődik a nagy vízszentelés szertartása. A keleti egyházban a kereszténység első századai óta szent hagyomány a víz megszentelése. Az évszázadok során számos szertartási forma alakult ki. Népünk a jordáni pillanatoktól kezdve a legkedvesebb ünnepei közé sorolja a Vízkeresztet, hisz a Jordán megszentelt vizének erejében, és nagy becsben őrzi a házában.

A Magyarországon élő ukránok január 18-án a Szent Flórián templomban bemutatott szentmisével indították az ünnepet. A vízszentelés szertartását Damjan atya, a magyarországi ukrán görögkatolikus egyházközség papja celebrálta. A mise után az atya mindenkit meghintett szentelt vízzel, jó egészséget kívánt és Isten áldását kérte a hívekre.

Ezt követően a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnöke mindenkit ünnepi vacsorára invitált az Ukrán Kulturális Központba. A vízkereszti vacsorát második szentestének is nevezik. A vendégek kántálva léptek az ukránok budapesti házába, amelyet Damjan atya szintén meghintett szentelt vízzel. A közös ima után mindenki kortyolt a szentelt vízből, majd hozzálátott a hagyományos ételekből összeállított ünnepi vacsorának.

Megjegyzés

A XI. századtól élő hagyomány szerint kétszer, az ünnep előestéjén és az ünnepnapon kell megszentelni a vizet. A XIII. századtól általánosan elfogadott ez a hagyomány. A kettős vízszentelést úgy magyarázzák, hogy az ünnep előestéjén a megszállottakat keresztelték meg, az ünnep napján pedig Krisztus megkeresztelésére emlékeznek. Éppen ezért az első vízszentelésre a templom előterében kerül sor, ahol egykor a megszállottakat keresztelték, a második vízszentelést pedig a folyóknál, forrásoknál vagy pedig a templom mögötti kutaknál végezték.